Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

1911. november 19. Nagybányai Hírlap 3 Lotti; özv. Schönherr Antalnénak — A nagy­bányai Muzeum Egyesület; A jó Nina néninek- Géza, Adrikó, Guszti; Kedves Nina néni Isten veled -Berta és Irma; Igaz részvéttel - Varga Sándor; özv. Schönherr Antalnénak — A polgári leányiskola tanító testületé; A jó Nina néninek - Anna; Szeretett testvéremnek — Gyula; Szeretettel — Ilus; Utolsó üdvözlet — Lujzától; Szeretett Ninánknak - Szidi és családja; Szeretett Nina néninek — Margit és László. A Teleki Társaság koszorúját, melynek a megboldogult rendes tagja volt, Révai Károly helyezte a koporsóra, ki a vasútnál várta a holttestet s a Társaság nevében részvétét fe­jezte ki a családtagoknak. A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik : Legyen meg a le szent akaratod ! Schön­herr Ilona, Szidónia és férje Hoffmann Árpád mint gyermekei, Csausz Gyula mint testvére, özv. Novák Ferencné, szül. Schönherr Leopoldina mint sógornője, a maguk és az egész rokonság nevében bánattól megtört szívvel jelentik, hogy imádott édesanyjuk, szeretett testvére, sógor­nője, anyósa és rokonuk özv. Schönherr Antalné szül. Csausz Anna Budapesten (a Császárfürdő­ben) a mai napon délután 4 órakor, rövid szen­vedés és a halotti szentség ájtatos felvétele után, életének 69-ik, özvegységének 7-ik évében az Urban csendesen elhunyt. Visszatért azokhoz, akiket imádott s itt hagyta azokat, akiknek mindene volt. A drága halott hült teteme Buda­pesten folyó hó 13-án délután 2 órakor fog az irgalmaskorház kápolnájában beszentelteltetni és Nagybányán folyó hó 14-én délelőtt 10 óra­kor róni. kath. temetőben levő Szt. Rozália ká­polnában tartandó gyászmise után a családi sírhelyen örök nyugalomra helyeztetni. Buda­pesten, 1911. november hó 11-én. Áldás és béke hamvaira! Erzsébet emlékezetére. Dicső királynénk! Bár a tetteidben Napként sugárzott minden szent erény, Bár vérző lelked úgy esenge rajtunk, Mint jó szülő halódó gyermekén, Bár balsorsodnak bősz ostorcsapása Széjjelszaggatta angyalszívedet: Nem vigasztalt meg végső, boldog álom, Siréjszakádba vad gyilok vetett! Szemünk elől a fejedelmi kripta Gőgös márványa végképp’ eltakar, . . . Hamvadhoz hasztalan zarándokolnunk, Hogy irt esdjen sebére a magyar! Hiába hívnánk könnytengert zokogva, Nem nyílna még sem az a büszke bolt, Hogy visszaadja kolduló szivünknek, Ki legféltettebb drágakincse volt! Búcsút járunk hát széles e hazában, Mindenfelé, hol kő- s ércszobrodat Művészkezek faragják ihleteden, Vélvén: művök tán mégis visszaad! De lángeszök művészi alkotása Sem ád többet, csak fényes alakod' . . . Pedig mi tündérlelkedért sóvárgunk, Kiben üdvosztó istenség lakott! E földön immár hasztalan kutatnánk, Hisz égi lakba röppent szellemed, Hogy ősi forrásához visszatérjen, Ki őrzi a világegyetemet! De tán a csillagászok tudománya, Mely fürkészi a mennybolt titkait A végtelenbe látó műszerével, Szellem-lakod keresni megtanít! S ha fölfedeztünk: gigászok hadával Megostromoljuk Érted az eget, Hogy győzedelmi hymnuszt zengedezve E földre visszavivjuk lelkedet! Letörjük akkor ércbálványainkat S helyükbe fényes dómot emelünk, Hogy honfiszivünk lángoló oltárán ' Áldozzunk néked, szent Erzsébetünk! bog úti Haj du József dr. HÍREK. November 18. Az asszony és a társadalom. A modern nő evolúciója foglalkoztatja az egész társadalmat. Ez a kérdés számtalan táborra szelte az embereket s külön-külön mindenkinek meg van a maga egyéni nézete e tárgyra vonatkozólag. A nő mai társadalmi állását az élet maga, ez a nagymester, teremtette és fogja továbbfej­leszteni, bármiként vélekedünk róla. Az emberek legjobb tanítója mindenha az életszükség volt és az tanította meg a nőt is, hogy természetes adományait a saját hasznára aknázza ki és mert ez az erőpróba nem ellen­kezett a természettel, a küzdelmet siker koronázta. Európa északi országai adták meg a lökést az amúgy is gördülőben levő női kér­désnek és jelenleg lavinaszerűen borította el az egész kontinenst s éppen nem kell csodál­kozni, hogy Európának legdélkeletibb orszá­gában, Görögország fővárosában, csak az imént foglalta el tanszékét az egyetemi nőtanár. A nő állása a társadalomban hatalmas változáson ment át. A fiatal leány nem szorul többé a meg­váltó vőlegényre, hogy megélhessen, vagy hogy pozíciója legyen a társadalomban. Á tehet­séges asszony kamatoztatja tudását és csak úgy lehet támasza családjának, mint a férj. Az özvegyasszony sem kénytelen többé uj férj után halászni, vagy a rokonság terhére lenni, hanem hajlama és tehetsége szerint kereshet megélhetési forrást. A megváltozott viszonyok uj női típust teremtettek s ha figyelemmel kisérjük a modern nő kialakulásának minden mozzanatát, nem kell féltenünk az uj típust. Csak asszony marad a modern nő is, aki képtelen nemének erényeit és gyengéit megtagadni, melyeket a természet belé plántált. A mai asszony csak abban külömbözik a tegnap asszonyától, hogy sutba dobta a félénk határozatlanságot, az önkénytelen alázatosságot, melyből csak a csalfaság sarjadzott ki, mely ősanyáinkat annyira jellemezte. Az erő ott lappangott lelkében századok óta; az észtehetség is megvolt, csak az akaratot nyomták el benne s a modern nőnek nincs más dolga, mint ennek a korlátnak az áttörése. Az élet viszonyai komolyá tették a nőt; gondolkodóvá, bátorrá lett, kilépett a küzdő­térre, amely eddig egyedül a férfi birodalma volt. A nő bátor fellépése a férfi Ízlését, véle­ményét is megváltoztatta. A tegnap asszonyával sok régimódi fel­fogás is eltűnt; mindenek előtt a puszta fizikai női szépség imádása. Mig régebben egy-egy kiváló női szépséggel telekiabálták a világot, addig ma egyedül a testi szépség unalmas téma lett. Ma az okosságé, a szellemességé az el­sőség. A modern, higiénikus szépségápolás a ráncokkal együtt sok mindent eltüntetett. Személyi hir. Plachy Gyula kir. tan., pénz­ügyigazgató hivatalos elfoglaltságban pár napot váro­sunkban töltött. — Dr. Lovrich Gyula fővárosi ügyvéd tegnap városunkban járt. — Torday László algyógyi állami földmivesiskolai tanár rokoni látogatáson pár napot városunkban tölt. Díszes esküvő. Dr. Pirkler Ernő Szat- már-Németi sz. kir. város első aljegyzője, múlt szombaton házasságot kötött Visky Károly nyug. kúriai biró leányával: Ellával. A díszes esküvőn az egyházi kötést Soltész Elemér ref. lelkipásztorunk végezte. Lesújtó csa­pás döntötte mély gyászba Langer Sándort, a városi takarék- pénztár közszeretetben álló pénztárnokát. Édes anyját vesztette a rajongásig szerető, jó fiú, egy derék úrasszonyt a társadalom, melynek minden mozgalma iránt a megboldogult élénk figyelemmel viseltetett s magatartásával általános tiszteletet biztosított személyének. Városunk intelligens közönségének mély részvéte úgy a kondoleálásban, mint a temetésen való meg­jelenésben impozánsul megnyilatkozott s némi J vigaszul szolgálhatott a súlyosan meglátogatott, j nagy kiterjedésű családnak, mely a gyászesetről a következő jelentést adta ki: Ti most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket és örülni fog a ti szivetek és senki el nem veszi tőletek a ti örömötöket. János 16, 22. Langer Sándor és neje szül. Thurzó Margit, gyermekei; Turmann Ödön és családja, Turmann Ándor és családja, Turmann Lajos és családja, Turmann István és családja, testvérei; Turmann László, Turmann Irma, unokatestvérei; özv. Tur­mann Olivérné szül. kürthi Csaba Margit és gyermekei, sógornője, az összes rokonság nevé­ben is megtört szívvel közlik a lesújtó csapást, hogy a rajongásig szerető édesanya, feledhetetlen, jó anyós, igaz testvér és hű rokon, özv. Langer Sándorné szül. Turmann Lila november hó 15-én este 7 órakor, hosszas betegeskedés és a halotti szentség ájtatos felvétele után a mindenható Urban megboldogult. Porhüvelyét november hó 17-én d. u. 4 órakor temetjük el a róm. kath. egyház szertartása szerint; szeretettel telt lelke üdvösségéért pedig az engesztelő szent mise­áldozatot november hó 18-án d. e. 9 órakor mutatjuk be az Egek Urának. Nagybánya, 1911. november hó 15-én. Áldott legyen emléke mindörökké ! A ref. templomban ma d. e. 10 órakor az istentiszteletet dr. Kovács István theologiai tanár, a szatmári egyház nagyhírű lelkipásztora, nekünk már nagyrabecsült ismerősünk látja el. A kiváló szónok Soltész Elemér tanácsbiró-lelkész vendége. Dalestély. Bámulatos az a haladás, a melyet a dalegyesület dalárdája produkált a a szombaton lezajlott estélyen. Csak az a kár, hogy a közönség éppen nem pártolja ezt a derekasan fejlődő egyesületet, a mely mintha erőt merítene ebből a nemtörődömségből, oly ambícióval és ügyszeretettel tanul és képzi magát, hogy a dalárda színvonala rövid pár hónap alatt hatalmasat szökkent, a miben az egylet vezetőségének és Szaucsek István kar­mesternek maradandó érdemei vannak. A dalárda sok kitűnő erővel gyarapodott s ma közel 40 tagból áll, elképzelhető tehát, hogy rászorult a közönség anyagi támogatására is, különben be kell adja a kulcsot, mielőtt teljesen megerősöd­hetett volna. Az előadás részletes ismertetésébe nem bocsátkozunk ; minden pompásan sikerült s a mi fő, a dalárda rohamosau fejlődik és erős az életkedve! Az estélyen még közre­működött Troplovits Imre dr. ügyvéd is, ki a „Bajusz“ cimü humoreszkjét olvasta fel, mig Prág er Kálmán az ő lágy, kellemes hang­ján két szoló kupiét énekelt frenetikus tetszés­sel honorálva. Az estélyen felülfizettek: Dr. Nagy Gábor 5 K, Müller Sándor 3 K, Horváth Ferencné, Szász János, Török Pál, Präger Kálmán, Égly János, Mándics Andor, Morvay Gyula, Virág István, Bányay József, Sesták Sándor, Tréger Lajos, Rumpold Gyula 2-2 K, Witt Béla, Iring Pál, Steinfeld Andor, Pintér József, Kovács Gyula, Friedmann Márkus, Szikora István, Kiss Lajosné, Feuerstein Manó, Gyön- gyössy Gyula, Khun Hermán, Mészáros N.-né, Dunay Bertalan 1 — 1 K. Városunk vonzóereje Városunk intel­ligens társadalma ^isrnét gyarapodott. Hercinger Imre nyug. M. Á. V. főellenőr és Hercinger Mária úrasszony költözködtek át kies városunkba, melyet az utóbbi időben oly szívesen keresnek fel állandó tartózkodásra. Dr. Hercinger Ferenc városi tiszti főorvosnak édes testvérei bizony­nyal a legmelegebb fogadtatásra fognak találni városunkban. Eljegyzés. Jakab Piroskát Harasztosról eljegyezte dr. Neufeld Mihály Bonchidáról. Krúdy Gyula. Mint a napilapokban ol­vassuk, régi jó ismerősünknek és barátunknak, a jeles írónak kellemetlen összetűzése támadt egy katonatiszttel. Reméljük, hogy az affér a legbékésebben fog elintéztetni s nem lesz vég­zetes kimenetelű egyik félre sem. A nagybánya=zsjbói h. é. vasút ludányi Bay Lajos orsz. képviselőt igazgatósági tagnak választotta be. Laptársainknak tehát a számos- völgyi vasút igazgatóságába történt beválasz­tásról szóló tudósítása téves. Távozó vízvezetéki mérnök. Szinnyai József, az itteni vízvezetéknél alkalmazott mér­nök f. hó 19-én városunkból végleg eltávozik. Teendőit egyelőre Fábián Lajos hely. városi mérnök végzi. özv. Langer Sándorné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom